A LOGO Programozási Verseny döntőjének eredményhirdetése

 Az idén is a Neumann-nap keretében került sor az ELTE-n a programozási versenyek eredményhirdetésére. Mi elsősorban a LOGO Programozási Versenyben voltunk érdekeltek.

 

 

 

 

 

A megnyitóban Dr. Horváth Zoltán, az Informatika Kar dékánja gratulált annak a 140 ifjú versenyzőnek, aki bejutott az országos döntőbe. Elmondta, hogy jelenlegi kollégái közül ketten is először, gyerekként a LOGO verseny élmezőnyében tüntették ki magukat. Említette, hogy a LOGO egyik fontos része az egyetemen az informatikusoknak tananyag, ott funkcionális programozásnak hívják. A Barcsayban mi is foglalkozunk az alapjaival a listakezelési feladatok kapcsán.

A versenyért felelős szervezet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetség-gondozási Szakosztálya. Elnöke, dr. Zsakó László, az ELTE Informatika Kara Média- és Oktatás informatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,  a nemzetközi informatikai diákolimpiák magyarországi szervezőbizottságának elnöke, a nemzetközi versenybizottság tagja. Sok feladata kapcsán jelenlegi és volt diákjaink minden évben találkoznak vele.

A döntőkön a verseny megkezdése előt mindig ő köszönti a versenyzőket. Ezúttal is elmondta áprilisban, hogy a versenybizottság törekszik arra, hogy fogós feladatokkal széthúzza mezőnyt. Ez akkor, a verseny előtti percekben mindig megdobogtatja a gyerekek szívét.

Most az eredményhirdetésen visszatért erre:  a versenyzők ez alkalommal is kitettek magukért, hiszen akadtak, akik pontveszteség nélkül oldották meg a feladatokat.

A harmadik kategóriában (7. és 8. évfolyamosok) ezzel éppen mi büszkélkedhetünk Nagyváradi Balázs és Laczkó Anna jóvoltából, mindketten maximális, 75 pontra teljesítettek a döntőn. Balázs jelenleg a Veres Péter Gimnázium diákja, de a döntőre most is együtt készült velünk. 

Laczkó Pannival (8.a) és Knyazoviczki Csengével (8.a) a harmadik fordulót megelőző napon „próbaverseny”-szerűen haladtak végig az előző évek döntős feladatain. Megküzdöttek a LOGO egyik legnehezebb területével, a rekurziós feladatokkal is. Nagy öröm volt számomra, hogy 5 év közös munka után eljutottunk oda, hogy már a rekurzió sem volt mumus, örömmel nézték végig a rekurzív ábrákból kialakuló látványos eredményüket. A felkészültség, a versenyrutin és a jószerencse a döntő napján hozzásegítette őket a kiemelkedő eredményhez. Mindhárman a 10-es kiemelt élmezőnyben végeztek, sorrendben az 1., a 2. és 7. helyen. Szívből gratulálok nekik és kívánom, hogy a megszerzett problémamegoldó készség, kitartás, megküzdés képessége, önbecsülés segítse őket olyan alkotó munkához a felnőtt életükben, amiben kiteljesíthetik magukat.

Kiemelt helyen végzett még a 2. kategóriában Kiss Bálint 6.d (10. hely). Néhány ponttal maradt el tőle  Gerlai Andris 6.a (országos 14.hely ) és Kovács Nikolett 6.d (18. hely), nekik is gratulálunk. Jánovszki Dominik (6.d) az első fordulóban négyük közül a legeredményesebb versenyző volt (a 100-ból csak 4 pontot vesztett), de a felkészülési időszakban hátrányba került, mert a szakkör időpontjában egy másik foglalkozáson kellett részt vennie. Így az idén a 33. helyen végzett. Egyrészt lehet rossz érzés elmaradni a csapat többi tagjától, másrészt fontos levonni a tanulságokat és továbblépni. Azt is érdemes szem előtt tartani, amit a hirdetésen hallottunk: a LOGO versenyen évente mintegy 2000 magyar gyerek vesz rész, a legtöbben, körülbelül a felük ebben a kategóriában indul. Érdem tehát a 33. helyen végezni 1000 közül.

A 3. és 4. osztályosok közül csak a megyei elsők kapnak meghívást az országos eredményhirdetésre. Ez alkalommal is Barcsays vehette át a Pest megyei díjat Székely Milán 4.b személyében. Érdemes kiemelni, hogy Milán a záró fordulóban mindössze 2 pontot veszett és végső 96 pontjával az országos mezőny legeredményesebb versenyzője volt a 3. és 4. osztályosok között. Remélem megbízható teljesítménykészsége mellett megőrzi kitartását, kedves egyéniségét és a következő években programozási képességét megerősíti matematikai probléma-megoldó képességgel.

 

 

 

Az idén is sok szép ereményt értünk el. Az otthoni munka rendszerességét és a visszajelzések sűrűségét jó lenne növelni.

A negyedik osztályosok munkájáról és eredményeiről külön beszámolót tervezek.

Köszönöm a szülők figyelmét, az otthoni munka nyomon követését, a kollégák és az iskolavezetés hozzáállását, amellyel tehetséggondozó és felkészítő munkámat támogatták.

Herczeg Katalin