1994. október 8. – október 21.

KORNISS DEZSŐ

képzőművész

emlékkiállítása

Kedves F.I. Levelére a következőket tudom válaszolni: gyerekkoromban nagyszüleimnél nyaraltam Bondorasszón (Bihar vm. Belényeson túl). Először abban a faluban - de már a vonaton is - sok új, szokatlan dalt hallottam. (Ekkoriban 1914-et irtunk). Első elemista koromtól hegedülni is tanultam (Kb 14 éves koromig), 1925-ben kezdtem járni a Képzőművészeti Főiskolára, és - mivel zenei érdeklődésem is megmaradt - közben a Zeneakadémia concertjeit is hallgattam. Itt hirtelen a gyerekkoromból ismerős hangokra, zenei világra leltem Bartók, Kodály muzsikájában. Ez időben még kezdett érdekelni a néprajz (már felötlött bennem az a gondolat, hogy a magyar festészetben hasonló úton - népi motívumok felhasználásával kell elindulni; új és modern formavilágra találni)..
1931-ben Bartók párizsi előadása döntően hatott rám - hogy haza jöjjek és a festészetben kezdjem ezt az utat. 1934-ig csak a Néprajzi Múzeumban folytattam rendszeresen kutató munkát. 1934-ben Szentendrén és mint ismeretes 1935-től Vajda Lajossal együtt Szentendrén és főként Szigetmonostoron kezdtük meg egy újfajta festészet alapjait lerakni. Alapelvem: a népi, a humánum és az európaiság ötvözése. Előttünk a magyar festészetben ilyen törekvésnek őse nem akadt, csak a zenében, ezt elsősorban Bartók föllépésében találtuk meg. Motívumgyűjtés, részemről bizonyos formarend, törvényszerűségek keresése volta kezdetti feladat. Ezt a közös keresést egy éven keresztül csináltuk. Utána különvállva folytattunk a megkezdett munkát.
A II. világháború jóidőre megakasztotta mind ezt. Közben 1941-ben Vajda Lajos is meghalt tüdővészben. Én pedig 1940-től -45ig katonáskodtam. A háboru előtti képeim, rajzaim java eltűnt, megsemmisült a háborúban. 1945 után ujra kezdtem a munkát, most már gyorsuló iramban leszűrve valamit abból, amit eddig kerestem. Ebben az időben festett képeim közül szorosabban kapcsolodik Bartókhoz a "Tücsöklakadalom" cimű képem (1948, 120x300 cm). Ez az esztergomi Balassa Múzeum tulajdona. (jelenleg ugyanott a keresztény múzeumban található meg.) És később az 50-es évek elején egy fekete fehér collage-t készitettem Bartók halálának 10.ik évfordulójara. Egyik kép sem illusztrál valamit Bartóktól - ez sohasem volt célom - inkább csak kapcsolódni szeretne az Ő törekvéseihez. Valóban ez volna rövid summája annak amiról eddig irtam. (A két említett kép elsősorban hommage Bartók emlékére). Bartók személyesen nem, csak a dobogóról ismertem, de 1925 től a búcsú concertjéig minden magyaroszági előadásán jelen voltam.
Pillanatnyilag a két szóban forgott képről fotóm nincs és csináltatni sem tudok mert e képek távol vannak. Ellenben ha szíves lesz hozzám látogatni, esetleg tudok mutatni valami mást abból az időből.

Korniss Dezső levele F.I-hez (forrás: a kiállítás katalógusa

Megtekintésre ajánljuk:

Katalógus

Képek